A gitárosok gyakran skálákkal kezdik az edzést, ami akkordgyakorlatokhoz, például arpeggio-hoz vezet. A skálákról az akkordokra való közvetlen átállás kihívást jelenthet anélkül, hogy ismernénk a hangokat és azok hangközét az egyes akkordpozíciókon belül. Az akkorddiagramokra való támaszkodás gyors felejtést eredményezhet a szóbeli memorizálás miatt.

Hogyan lehet alapvetően javítani az akkordmemorizálás hatékonyságát?

Először is értse meg az akkord kompozícióját: a gyökérhangot, a terc-, kvint- és esetleg a hetedik akkordokat. Ha megismeri a gyökértől a harmadikig és a gyökértől az ötödig terjedő intervallumokat, gyorsan megszerkeszthet bármilyen triászt.

Egy skála akkordjainak elsajátításához, legyen az C-dúr, E-dúr, D-dúr, Dorian stb., a skálán belüli intervallumok gyakorlására kell összpontosítani, különösen a tercekre, kvintekre és hetedikre.

Szóval, hogyan lehet megismerni az intervallumokat?

Gyakorold az intervallum-progressziót, minden hanggal kezdve és előre haladva. A harmadik hangsor elsajátítása például lehetővé teszi a harmadik hangköz gyors felépítését bármely C-dúr hangra. Ugyanez vonatkozik az ötödikre, hetedikre és azon túl is. Az intervallum-progresszió improvizációs anyagként is szolgálhat.

A gyors akkordmemorizálás másik kritikus pontja:

Az alaphármasok azonosítása. Az alapvető triászok megértése, nem feltétlenül a memorizálás révén, kulcsfontosságú. Ha valaki nem ismeri az intervallumokat, kezdje az olyan alapvető hármashangzatok memorizálásával, mint a C, D, E, F, G, A, B, Cm, Dm, Em, Fm, Gm, Am, Bm. A memória bővítése ezekről az alapakkordokról felgyorsíthatja a folyamatot, hangsúlyozva az alaphanghármasokra való emlékezés fontosságát.